A projekt egyik legfontosabb feladata hogy felmérjük a szalakóta elterjedését illetve megbecsüljük a költőpárok számát Csongrád és Bács-Kiskun megyében. Ilyen pontos és nagyléptékű felmérésre még nem volt példa ezeken a területeken. A 2010-es év revírfelmérésében a partnerszervezetek (KNPI, KMNPI) által delegált természetvédelmi őrök és a Magyar Madártani Egyesület önkéntesei vettek részt.
Ez év őszén, 2010. szeptember 25-26-án 21. alkalommal került sor az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának „Sasriasztó” elnevezésű találkozójára a Kiskunságban.
Megkezdődött a szalakóták színes gyűrűs jelölése a projekt területein. Az egyedi jelölés célja hogy minél többet tudjunk meg a madaraink vonulási útvonaláról, területhasználatáról és arról, hogy vajon ugyanazt az odút használják-e évről évre illetve a párok együtt maradnak-e vagy évente úgy párt választanak. Jelenleg csak igen keveset tudunk az előbb felsoroltakról, tehát az új információk mind hozzájárulnak majd a szalakóták jobb megismeréséhez és hatékonyabb védelméhez.
Az idei kora nyári időjárás nem kedvezett a szalakótáknak. A szalakóta odúban költő madárként védettebb az időjárás viszontagságaival szemben, mint más fajok. A hosszabb ideig tartó esős időszak azonban nagyon megnehezíti a zsákmányszerzését. Az idei költési szezon nagyon bíztatóan indult, sok pár már viszonylag korán visszaérkezett a telelőterületekről és odút foglalt.
A hazai híradásokat a napokban megtöltő, 2010. június 18-án, pénteken, Királyhegyes, Csanádalberti és Mezőhegyes térségében pusztító jégvihar sajnos korántsem csupán a lovas rendezvényeken szedett áldozatokat.
