Kék vércse monitoring

Bevezető

A kékvércse-állomány megőrzése a Pannon Biogeográfiai Régióban (PBR)

"A kék vércse védelme a Pannon régióban” című Magyarországon és Romániában folyó LIFE Nature program (LIFE05/NAT/H/000122) keretében a faj állományának monitorozása és a védelemi tevékenységek nyomon követése érdekében 2006-2008 között új monitoring rendszer került kialakításra. Ezt a protokollt adaptáltuk a Magyarország-Szerbia Határon átnyúló Együttműködési Programban szerbiai viszonyok között is felhasználhatóvá, mellyel a faj egységes monitoringja vált lehetővé a Pannon Biogeográfiai Régió területén. Az alábbiakban az adatgyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb áttekintő információkat foglaljuk össze. A monitoring rendszer elemei:

Vetésivarjú-állomány monitoringja, varjútelepek ellenőrzése
Kék vércse jelenlétének meghatározása vetési varjú telepen
Műfészek-telepek létesítése
Műfészek-telepek rendszeres ellenőrzése, karbantartása
Kék vércse állománymonitoring
- a. A kék vércse költő állomány országos felmérése
- b. Színes gyűrűzés és színes gyűrűs leolvasások
- c. Őszi gyülekező-szinkron
Veszélyes középfeszültségű vezetékszakaszok felmérése
Terepi megfigyelések, érdekességek dokumentálása

A vetésivarjú-állomány monitoringja, varjútelepek rendszeres ellenőrzése

A kék vércse nem épít fészket, ahogy egyetlen sólyomféle sem. Jellemzően telepesen költ, leginkább vetési varjak fészkét foglalja el, ezért a vetési varjú telepek a kék vércsék legfontosabb természetes fészkelő-helyei. Az országos vetésivarjú-állomány monitoringja Szerbia és Magyarország területén egyaránt a varjútelepek felmérésén és rendszeres ellenőrzésén keresztül történik, különös tekintettel két kritikus időszakra, a költési szezonra és a téli időszakra. A nemzeti parki természetvédelmi őrszolgálat tagjainak részvételével végzett felmérést a VMME és az MME önkéntesei Szerbia és Magyarország teljes területén kiegészíthetik, mind a telepek felmérésében nyújtott segítségükkel, mind a határon átnyúló IPA program területein kívül eső régiók adataival.

A varjútelepek felmérését és a fészekszámlálást a márciusi fészekfoglalási időszakban célszerű elvégezni. Az első alkalommal nyilvántartásba vesszük az előző évekből már ismert, vagy újonnan talált telepeket a fészektelep nyilvántartó adatlapon, leszámoljuk a költésre alkalmas (frissen épült, vagy előző évről épen maradt) fészkeket. Ezeket az információkat minden telep esetében évente egyszer rögzítjük. A telepek helyét a kiegészítő M=1:50.000 méretarányú, UTM hálóval ellátott térképen mindig jelöljük be és a telep nevét (a telep acronymot) is tüntessük fel (lásd a kitöltési útmutatót)! A költési szezonban ezután legalább havonta indokolt egy ellenőrzés, hogy a telep életét és az azt befolyásoló nemkívánatos körülményeket idejében dokumentálni tudjuk, ill. ha szükséges, az illegális tevékenységek ellen idejében fel lehessen lépni. Minden telep ellenőrzéséről alkalmanként egy-egy telep ellenőrző adatlap születik.

Kék vércse jelenlétének meghatározása vetésivarjú-telepen

A varjútelepek ellenőrzését célszerű május 15 – 31. és június 1 – 10. között legalább két alkalommal elvégezni, ebben az időszakban foglalják ugyanis a fészkeket az első kék vércse párok. A két alkalom között lehetőleg minimum egy hét teljen el. Az ellenőrzések alkalmával sétáljunk be a varjútelep alá, figyelve, hogy riaszt-e kék vércse az érkezésünkre, látunk-e esetleg már kotló madarat a telepen, majd rögzítsük az adatokat, megfigyeléseket a telep-ellenőrző adatlap 5. pont utolsó sorában, ill. a megjegyzések rovatban. Amennyiben június 10-ig kék vércse jelenlétét nem regisztráltuk, az adott varjútelep ellenőrzését kék vércse szempontjából a költési időszakban befejezettnek tekinthetjük.

Ha sikerült kék vércsét regisztrálni, akkor kérjük, haladéktalanul értesítse az illetékes területi koordinátort, vagy Szerbia területén a VMME programkoordinátorát (Ágoston Attila: atiagoston@gmail.com, +38-1648619013), ill. Magyarország területén az MME Kék vércse-védelmi Munkacsoport koordinátorát (Solt Szabolcs: solt.szabolcs@mme.hu, +36-205698436).

Műfészek-telepek létesítése és nyilvántartása

A vetési varjú telepek megfogyatkozásával számos területen a mesterséges fészektelepek kihelyezése (odútelepek), illetve a terület adottságaitól függően adott esetben elszórt, laza műfészek-csoportok (szoliter fészkek) kihelyezése jelentheti az átmeneti megoldást a fészkelőhelyet kereső vércsék számára. A létesítendő műfészek-telepet a legtöbb esetben célszerű 15-20 ládával megalapozni, majd, amennyiben erre mód van, a beköltöző madarak számának megfelelően az ezt követő években folyamatosan bővíteni.

A telepes költések hatékony védelme érdekében a műfészek-telepek aktuális adatai minden éveben a költési szezon előtt, március 1. – május 31. között felmérésre kerülnek a fészektelep nyilvántartó adatlapon, ahogy a vetési varjú telepek (lásd a korábbiakban) is. A költési időszakban esetlegesen felmerülő veszélyforrások ellen így hatékonyabban tudunk fellépni. A korábbról ismert és kék vércsék által használt telepek mellett azokat is nyilvántartjuk, ahol az előző évben nem költött kék vércse, de potenciálisan a jövőben költőhelyekké válhatnak. A telepek helyét a kiegészítő M=1:50.000 méretarányú, UTM hálóval ellátott térképen mindig jelöljük be és a telep nevét (a telep acronymot) is tüntessük fel (lásd a kitöltési útmutatót)!

Az alaprajz műfészek telephez adatlap kitöltése ahhoz nyújt segítséget, hogy a kilombosodott erdőben ellenőrzéskor könnyen megtalájuk a kihelyezett műfészkeket.

Szerbia területén a műfészek-telepek adminisztrációját a VMME részéről Ágoston Attila (atiagoston@gmail.com, +38-1648619013), Magyarországon pedig az MME részéről Solt Szabolcs (solt.szabolcs@mme.hu, +36-205698436) koordinálja.

Műfészek-telepek rendszeres ellenőrzése, karbantartása

Ellenőrzés:

A műfészek-telepeken, illetve az elszórt, egymástól távol eső mesterséges, vagy természetes fészkekben szoliter módon költő párok felmérése fészek szintű ellenőrzés alapján történik a fészek-ellenőrző adatlapon. A szoliter költések helyét a kiegészítő térképen mindig jelöljük be és a kitöltési útmutatóban részletezettek szerint tüntessük fel a fészek azonosítóját! Szerbia területén a fészekellenőrzéseket a VMME aktivistái, míg Magyarországon a területileg illetékes nemzeti park természetvédelmi őrszolgálatával közösen az MME Kék vércse-védelmi Munkacsoportjának önkéntesei végzik. A telepeket költési időszakon kívül is célszerű havi rendszerességgel ellenőrizni, hogy csökkentsük a vandalizmus vagy a falopás esélyét. Az ellenőrzések során tapasztalt, bármely, a költéseket veszélyeztető tényezőt (nyest, vagy héja feltételezett/megfigyelt predációja, vagy széttépett vércse maradványainak megtalálása a telepen, illegális emberi tevékenységek nyoma, stb.) kérünk azonnal jelezni a területi koordinátornál, hogy idejében mindent meg lehessen tenni annak elhárítására vagy hatásának csökkentésére!

A költési időszakban a legelső foglalások időpontjától (csóka, vörös vércse már márciustól), de legalább május 15 – július 31. között minimum 2 heti rendszerességgel minden egyes ládát sorban vizsgáljunk meg. Amennyiben nincs költő pár július második hetéig a költés-ellenőrzés az adott évre befejezettnek minősülhet. Ha van költés akkor júliusban is végezzük a munkát, egészen az utolsó kék vércse fióka kirepüléséig (ez akár augusztusra is áthúzódhat).
Az ellenőrzéseket úgy kell elvégezni, hogy min. 4, max. 14 nap teljen el két ellenőrzés között.

Két különböző adatfelbontással (és így munkaigénnyel) járó telep-ellenőrzés közül van lehetőség választani:

Általános telep-ellenőrzés:

Az ellenőrzés során haladjunk végig a költőládákon, illetve, ha van ilyen, akkor a telepen lévő természetes fészkeken is. Jegyezzük fel, mit láttunk a ládák tetejébe épített, vagy botra rögzített tükörben (távcsővel): fészket foglaló faj – lerakott tojások száma – kikelt fiókák száma – színes gyűrűs egyed stb., az adatlap iránymutatása szerint. Az ellenőrzéseket minden esetben egyeztessük az illetékes természetvédelmi őrrel és a területi koordinátorral. Az ellenőrzéseket a lehető legkisebb zavarás mellett végezzük, az eredményeket juttassuk el a területi, vagy országos koordinátornak.

Részletes monitoring-protokoll szerint ellenőrzött minta-telepek:

Országosan régiónként 1-1 referencia műfészek-telepen részletes adatgyűjtés folyik, 7-10 napos gyakoriságú fészekhez mászással, pontos tojás-, kelt fióka-, időközi fiókaszám, ill. kirepült fiókaszám adattal. Az ellenőrzések a területi koordinátor vezetésével és jelenlétében zajlanak! A mintatelepeken táplálék-mintagyűjtés is folyik minden ellenőrzés alkalmával. A fióka-gyűrűzések és egyes helyeken a színes gyűrűs jelölések is ezeken a telepeken folynak.

A létrehozott és bejelentett műfészek-telepek legalább évente egyszeri alkalommal karbantartást igényelnek!

Karbantartás:

A költőládák karbantartására, pótlási munkálataira a költési időszakon kívül, a madarak elvonulását követően (az októbertől márciusig tartó időszakban – időjárástól függően) és tavasszal (kerülve az esetleg már költőládát foglaló vörös vércsék zavarását) kerül sor. Ennek keretében fel kell lazítani, ill. ha szükséges, pótolni a sódert, ill. fészekanyagot, meg kell tisztítani a ládák tetejébe rögzített tükröket, pótolni az esetleg törött tükröket, ill. a megsérült, leesett költőládákat. Az újonnan felrakott ládára a leesett, lecserélt költőláda sorszáma kerüljön! Sérült, tönkrement ládák pótlását minden esetben jelezni kell a területi koordinátor felé! A fészektelep nyilvántartó adatlap ekkor kerül frissítésre az új információkkal, ill. térképpel (alaprajz műfészek telephez).

Kék vércse állomány-monitoring

A három fő egységre tagolható tevékenység

a. kék vércse költő állomány felmérése,
b. színes gyűrűs jelölések és leolvasások,
c. őszi gyülekező-szinkron

az IPA projekt teljes területén folyik a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának és az IPA program főállású alkalmazottainak részvételével. Az állományfelmérést/színes gyűrűs madarak megfigyelését a VMME, ill. az MME önkéntesei az adott ország teljes területén kiegészítik a programterületeken kívül eső, kék vércsék által lakott országrészek adataival.

a. A kék vércse költő-állomány országos felmérése

A vetési varjú telepeken nem végzünk fészek szintű felmérést, hanem vizuális megfigyelések során becsüljük a költő kék vércse párok számát a telep-ellenőrző adatlap útmutatása alapján. Ha korábban a varjútelep ellenőrzése során fészket foglaló kék vércsét regisztráltunk, akkor a telep költő kék vércse állományának becslésére a június 10-30. és július 1-31. közötti időszakban kerül sor két alkalommal. A két alkalom között legalább 10 nap teljen el. A felmérést a kék vércse költési szokásaihoz igazodva két különböző módszerrel végezhetjük:

Hajnali kihúzáson végzett számolás

Hajnali kihúzáson számoljuk a madarakat pirkadattól kezdődően, amíg el nem hagyják a telepet, a maximumot vesszük figyelembe és rögzítjük az adatlapon.

Költő párok fészken számlálása

Közvetlenül a fészkeket figyelve, szintén a hajnali óráktól, a délelőtti időszakban, lehetőség szerint teleszkóppal végigpásztázva a telepet regisztráljuk a lakott fészkeket, a fészeknél tartózkodó madarakat. E módszer esetében is a számolás maximumát vegyük figyelembe.

A két elvégzett júliusi számolás közül a megfigyelő által (az időjárási körülményeket, a megfigyelés körülményeit, a madarak mozgását is figyelembe véve) reálisabbnak ítélt eredményt vesszük alapul.

A meglévő vagy létesítendő műfészek-telepeken a korábbiakban már ismertetett módszerek szerinti fészekellenőrzések során dokumentáljuk a költő párok számát.

A szoliter párok felmérése a május-júliusi időszakban folyamatosan történik. A módszer klasszikus fészek-ponttérképezés. A projekt-terület az IPA pályázatban résztvevők között kerül felosztásra, így kialakulnak a „program szerinti működési területek”. Az ezen kívül eső, fontosnak ítélt régiókat az adott országban a VMME, ill. az MME önkéntesei monitorozzák.

Nagyon fontos, hogy a május-június-július időszakban minimálisan havi egy felmérés szülessen a területről és egy szezonban legalább két megfigyelés legyen az adott fészekről, különben nem tekinthető megbízhatónak az információ!

A felmérők 3 db (havi egy) – a 2,5x2,5 km-es UTM hálót és a projekt-terület határait is ábrázoló – M=1:50.000 léptékű térképet kapnak, ezeken tudják bejelölni UTM-enként egyedi azonosítóval (A, B, C, D stb. betűjel) a fészkeket foglaló, vagy költő párokat. Az egyedi azonosítóval felvett fészek-ellenőrző adatlapon kitöltésével részletes információk is rendelkezésre állnak a fészkekről, ami a hozzájuk tartozó M=1:50.000 térképmelléklettel együtt segít egyértelműen dokumentálni a felmért szoliter párokat.

A felmérések eredményeit kérjük a területi koordinátorokhoz, vagy az MME Monitoring Központba eljuttatni (MME Monitoring Központ, 4401 Nyíregyháza 1., Pf. 286., E-mail: monitoring@mme.hu)!

b. Színes gyűrűzés és színes gyűrűs madarak leolvasása

A program során a kijelölt mintatelepeken Szerbia és Magyarország területén egyaránt, egyedi színes gyűrűs jelöléssel látunk el madarakat. A gyűrűzést az MME koordinálja. Kék vércsét csak az engedéllyel rendelkező gyűrűzők jelölhetnek szabvány ornitológiai és színes gyűrűkkel. Az érintettek az előre külön egyeztetett módszer alapján végzett jelöléseiket a vércse gyűrűzési lapon dokumentálják.

Állományfelmérés-, fészekellenőrzés- és az őszi gyülekező-szinkronok alkalmával figyeljük a jelölt madarakat. Amennyiben valaki színes gyűrűs madarat lát, illetve jelölt vagy akár jelöletlen kék vércse kerül kézre, azt a vércse megkerülési lapon kérjük adminisztrálni. Gyűrűs madár kézre kerülése esetén igyekezzünk a jelölést a lehető legfigyelmesebben leolvasni és az adatlap részletes útmutatása alapján eljárni! Megkerülés esetén kérjük, azonnal értesítse a területi koordinátort, ill. a VMME koordinátorát (Ágoston Attila: atiagoston@gmail.com, +38-1648619013) vagy az MME koordinátorait (Solt Szabolcs: solt.szabolcs@mme.hu, +36-20 5698436, vagy Palatitz Péter: palatitz.peter@mme.hu, +36-205642817)!

c. Őszi gyülekező-szinkronok

A vonulást ősszel, a kék vércse gyülekező-szinkron keretében hetente monitorozzuk. Augusztus első hetétől október első hetéig, heti rendszerességgel, a kijelölt napokon az IPA program teljes területén szervezünk szinkron-számlálást. A szinkron megfigyeléseket/színes-gyűrűs megfigyeléseket a VMME, ill. az MME önkéntesei a két ország, Szerbia és Magyarország területén is kiegészítik az IPA program területein kívül eső országrészek adataival. A számlálást a szinkronnapokon napközben a táplálkozó területeken mozgó madarak megfigyelésével kezdjük. Az esti számlálás helyszínén az adatok felvétele és nyilvántartása a kék vércse gyülekező-szinkron adatlap útmutatása szerint történik. A megfigyelések eredményét a területi koordinátorok gyűjtik, a programterületen kívüli gyülekezők adatait pedig az MME koordinátora (Solt Szabolcs: solt.szabolcs@mme.hu, +36-20 5698436) gyűjti össze. Amennyiben valaki új gyülekezőhelyet talál, annak pontos helyét (GPS koordinátáit) kérjük, azonnal juttassa el a területi koordinátorhoz, hogy a megfigyeléseket ide is minél előbb kiterjeszthessük!

Kiegészítő térképek

Reményeink szerint munkánk során számos olyan fontos információ kerül majd napvilágra, melyek nyilvántartása és értékelése csak akkor lehetséges, ha pontosan dokumentáljuk, mely területeken végeztünk felméréseket. Ehhez M=1:50000 léptékű papír alapú térképek állnak rendelkezésre. A felmérni tervezett területek UTM hálóval ellátott térképei előzetes egyeztetés után megrendelhetők az MME Monitoring Központ címén (MME Monitoring Központ, 4401 Nyíregyháza 1., Pf. 286., E-mail: monitoring@mme.hu). Ezeken jelöljük a telepek (vetési varjú telepek, műfészek-telepek) és szoliter költő párok helyét az adatlapok útmutatása szerint.

Veszélyes középfeszültségű vezetékszakaszok felmérése

Az áramütések okozta madárpusztulás monitorozására évente egy alkalommal kerül sor a korábbi évekből már ismert és jól bevált protokoll alapján (KFO program). A munkát az MME Monitoring Központ koordinálja. Az információk dokumentálására a középfeszültségű oszlop ellenőrző adatlap szolgál. Az adatlapokat az MME Monitoring Központba kérjük eljuttatni (MME Monitoring Központ, 4401 Nyíregyháza 1., Pf. 286., E-mail: monitoring@mme.hu)!

További részletek a KFO programról >>

Terepi megfigyelések, érdekességek

A kék vércsék - akár a költési időszak alatt - néha váratlan helyeken is megjelennek. A megfigyelések dokumentálása jó alap az elterjedési terület pontosabb megismeréséhez és későbbiekben a védelmi tevékenységek kiszélesítéséhez. Ezen kívül terepmunkánk során előfordul, hogy említésre méltó eseményeket figyelhetünk meg, vagy olyan érdekességekbe botlunk, melyek dokumentálása később még fontos lehet. Ilyen jellegű megfigyelésekösszegyűjtésére és közlésére szolgál az általános megfigyelési lap.

Az adatlapok elérhetőek a Letöltések oldalon!