Jönnek…

A hazai és vajdasági fészkelő-helyekre a napokban érkeztek meg az első kék vércsék. Mindjárt az első érkezők között akadtak korábban általunk jelölt, hazatérő madarak. Az ilyen, korán megjelenő madarak egy része azonban akár tovább is állhat, ha az április végi-május eleji időszakban alkalmatlannak ítéli a fészkelő-helyek körüli táplálkozó-területek állapotát. Ilyenkor a madarak bejárják a környező fészkelő-helyeket, az egész Kárpát-medencét, de akár Ukrajnáig is elmehetnek, mire egy alkalmasnak talált helyen költésbe kezdenek. A tavasz kezdetben sajnos nem egyértelműen jelezte számunkra, milyen időjárást tartogat az idei év. A sok belvíz, magas vízállás nem kedvező a vércsék számára, és a Vásárhelyi-pusztán például olyan műfészek-telep is volt, amelynek fái sorban dőltek ki az „időszakos tó” fojtogatásában.

Ezen a telepen a korai időszakban még az ellenőrzés is igen körülményes volt, mert csizmaszáron felül érő víz állt a fészkek alatt. A ládák felét aztán, ahogy a fák megadták magukat, sorban át is kellett telepítenünk, megelőzendő, hogy a költés alatt legyünk kénytelenek menteni a fészekaljakat.
 

Szerencsére az időjárás gyorsan javult, és ahogy azt a többnyire meglepően nagy, 5-8 tojásos vörös vércse és 7-9 tojásos erdei fülesbagoly fészekaljak már sejteni engedték, még a fenti fészektelepen is meglepően sok fészket foglaló kék vércse pár igazolta vissza, hogy minden bizonytalanságunk ellenére idén gazdag teríték várja a madarakat.
 

A Vásárhelyi-pusztán például a legelső madarak egyike egy igazi apa-típus hím volt, amelyik most egy gyűrű nélküli tojónak udvarolva ugyanazon a fészektelepen kezdett költőládát foglalni, ahol tavaly, miután az akkori párja elpusztult, és ennek ellenére sikeresen repítette ki egyetlen fiókáját.
 

Viszont láttuk „Tihamért” is, az egyik geolokátort viselő hímet, reméljük, sikerül megfognunk, és a kis műszer által újabb információkat közöl a kék vércsék Afrikai útvonaláról.